TUSFESTÉSZET
Tusfestészeti műhely
2013-ban alakult meg a Tan Kapuja Zen Közösség kísérleti műhelyeként, a kelet-ázsiai tusfestészeti technikák, iskolák, különös tekintettel a zen festészeti praxis módszereinek, szellemi és művészeti hátterének kutatására. 2018-tól önálló tematikus kurzusokat indít, a hagyományos japán, kínai témák megismerése és feldolgozása mellett fontosnak tartja a hazai táj és a benne élő emberrel kapcsolatos témák kidolgozását, művelését. A műhely a tusfestészethez a zen praxis irányából közelít, az eredményorientált szemlélettel szemben a hangsúly az éppen cselekvő tudat alkotófolyamatán van.
A tusfestészetről:
A szumie (墨絵, sumi-e) japán kifejezés, a monokróm tusfestészetet jelöli magyaros átírásban. Jóllehet egy távol-keleti gesztusfestészeti módszer, mégis egy egyetemes művészeti meditációs lehetőség rejlik benne, mely bármelyik kultúrába beilleszthető. A téma megfestésénél keressük azt a néhány nagyon jellemző elemet, melyekkel az kifejezhető. Egy virágos ág vezérágát például egyetlen gesztussal festjük meg.
![](https://www.zenakademia.hu/wp-content/uploads/2023/04/Zen-akademia-logo_sm50.png)
A gesztus az a komplex folyamat, melynek egy külső, látható része egy mozdulatsorozat: elindítjuk az ecsetet a levegőben, majd elhelyezzük a papírra, ott művelünk valamit, majd elemeljük a felületről valahogyan.
A mozdulat eredménye, a gesztus lenyomata feketén-fehéren látszik a papíron. Éppen olyan, amilyen, nem javítunk rajta. A gesztusfolyamat belső, látens része, ami a tulajdonképpeni lényeg, rejtve marad. Tusfestészeti tanulmányaink, meditációink során ezt a területet kutatjuk.
A zen festészetre (szumiére) jellemző, hogy egész lényünkkel, egész tudatunkkal, egész testünkkel festünk, nem csak csuklóból, és a kéz ügyességére támaszkodva. Leginkább a harcművészetekhez hasonlíthatnánk a folyamatot, melynek célja a test és az elme fejlesztése, valamint a tudat és az univerzum valódi természetének és miben létének megismerése. A gyakorlás a belső erők és a külvilággal való harmonikus kapcsolat fejlesztését szolgálja, továbbá fejleszti a koncentrációt, az összpontosítás képességét. A gesztusok (ecsetvonások) gyökerei a látens tudati térben az érzetek, szándékok, vágyak, késztetések szintjén keletkeznek. Az „azzá válás” itt történik, itt dől el minden!
![](https://www.zenakademia.hu/wp-content/uploads/2023/04/Zen-akademia-logo_sm50.png)
Amikor zen művészetekről beszélünk, akkor általában egy élő meditációs praxisra gondolunk. Valamire, ami épp most keletkezik, legyen az fuvolaszó, egy megfeszített íj, vagy egy ecsetvonás. Képzőművészete is a zennek csupán abban az értelemben van, hogy miután megszületik a kép, annak mintegy másodlagos szerepe lehet, hogy megjelenik egy következő meditációs térben, pl.: a teaszertartás tokonomáján (oltárán) elhelyezett tusfestményként. Az így „kiállított” alkotások további gyakorlásra adhatnak alkalmat a szemlélőnek. A zen festmények nem válaszokkal szolgálnak, nem akarják megmutatni, milyen ez a világ, vagy mi a baj a világgal, inkább további kérdésekre sarkallnak minket. Arra inspirálhatnak, hogy fedezzük fel, mi magunk: – Mit jelent ez? – Honnan jön ez az érzés? – Miből indult a mozdulat?
– Hogyan, miből mozdulhatott a festő? Mit szeretnénk, hogyan mozdulnánk mi?
![](https://www.zenakademia.hu/wp-content/uploads/2023/05/anett_szumie2.png)
Oktató és a műhely alapítója:
SZEREMLEY ANETT
A Tan Kapuja Zen Akadémia vezetőségi tagja, művészeti oktatója, kulturális szervezője, a Tan Kapuja Zen Közösség dharmatanítója. Tusfestészeti és raku kerámiás műhelyeket vezet, melyek közösséget, alkotó életformát és művészeti meditációs praxist is jelentenek számára. Kutatja az ázsiai művészetekben rejlő meditációs- és azok kultúránkba való integrálási lehetőségeit, különös tekintettel a tusfestészet és kerámiaművészet területeire.